Keresés a hírek között

Impresszum E-mail küldése RSS
lakitelek.swf
vivat_huszar400x208.swf

KIS-KUNSÁG

Szegedi papucsot kapott Ópusztaszeren a nagykövetasszonyAz Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban kezdte mai Csongrád megyei programját Gao Jian, a Kínai Népköztársaság nagykövete. A diplomata a Konfuciusz Intézet létrehozásáról szóló megállapodás kapcsán látogatott a Dél-alföldi megyébe. Az emlékhelyen B. Nagy László kormánymegbízott kalauzolta, a találkozó végén pedig egy eredeti szegedi papuccsal ajándékozta meg a nagykövetasszonyt, akit lenyűgözött a park és a magyar hagyományok ápolása.

Program

Kossuth-díjas színművészek estjeKubik Anna és Blaskó Péter Magyar sorstöredékek Trianon óta, borongós vallomások Adytól Csoóri Sándorig címmel tartanak irodalmi estet június 2-á, szombaton 18 órától, a Polgárok Háza dísztermében.

Sport

Kapás Boglárka 800-on az 1500-at is megúsztaAz ifjúsági olimpiai bajnok Kapás Boglárka csütörtökön remekül felépített taktikával szerezte meg első felnőtt Európa-bajnoki aranyérmét.

A Holló-díjas művésztanár

Rövid link: http://kis-kunsag.hu/hun/s_!news/i__10/i__5172 | Feltöltés időpontja: 2010. március 26. 12:50
A hosszú hajú, kissé félszeg mosolyú kislány kíváncsian lépte át az öreg alma mater rajszakkörének ajtaját 1981 kora őszén egy szép verőfényes szeptemberi napon. Akár így is kezdődhetne az a szép ív, amelyet Szabó Ildikó az elmúlt évtizedek alatt befutott. Bár nem vált hangadóvá, az idő előrehaladtával feltűnt makacs szorgalma és tehetsége. Na és nem utolsósorban megbízhatósága. Nem volt olyan unalmas dekorációs iskolai feladat, amiben ne lehetett volna rá bizton számítani.
Fotó: SB

Középiskolás évei alatt fokozatosan teljesedett ki tehetsége, melyet jól érzékeltet az az elismerés, amely az egykori rajzszakkörének falán ma is látható, s amelyet 1984-ben az akkori ózdi XII. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Kiállításon kapott. A fiatal alkotónak Emléklappal ismerték el munkáját.

Ezekben az években ismerkedett meg a művészi alkotótáborok ízével. Különösen Fajó János encsi, illetve szerencsi képzőművésztáborai tettek rá nagy hatást. De sokat tanult a Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolában is. Érettségi után nem is volt gond főiskolai felvételijével. A szegedi Tisza-part hársfái alatt, illetve a mártélyi művésztáborokban gazdag képzőművészeti élet zajlott, érthető, hogy alkotóerejére, művészi kiteljesedésére termékenyítőleg hatottak azok az esztendők.

A Sors végül is az 1990-es évek elején engedte haza gyermekkora színhelyére, Kiskunfélegyházára, ahol a Bankfalui Általános Iskola diákjait vezette be nagy sikerrel a képi és plasztikai kifejezés lehetőségeibe.

1998-ban vehette át annak a szakkörnek az irányítását, ahonnan igazából elindult. Rajztanára lett annak a gimnáziumnak, ahol egykoron Dr. Bíró Béla kezében volt a rajztanítás, s ahonnan Holló László, Szántó Piroska, Morell Mihály lépett a magyar képzőművészet palettájára. Nagyszerű munkát végez azóta is, s miután ő is alkotó, módszerével új lendületet hozott diákjainak vizuális nevelésében.

Nagy ívű festői, illetve grafikusi alkotóvilága a mindennapok megfeszített iskolai munkája ellenére egyre mélyül, egyre jobban kiteljesedik. Művei megtartva középiskolás rajzainak lírai felhangját, komoly mondanivalót hordoznak. Tipikus képelemei a görcsös, szélcsavarta, lombjuk vesztett fák, illetve a bohóc figurája, de feltűnnek a madár- és a spirálmotívumok is. Szívesen fest portrékat, melyeket titok leng körül.

A Képzőművészeti Egyetemen nagy feltűnést keltett Szántó Piroskáról írt szakdolgozatával, melynek egyik része egy pár perces rajzfilm Félegyháza és Szántó Piroska összekapcsolódó motívumrendszerével.

Alkotásai legtöbbje magán viseli az általam nőies művészetnek nevezett finom, különleges varázst. A „Holdnővérek”, illetve a „Mama” című tárlatai is erről meséltek.

A kiállításokat még középiskolás korában megszokta, iskolája tárlatain feltűnést aratott képeivel. Azóta sok-sok bemutatón találkozhattak az érdeklődők jellegzetes, sajátos képi stílusával. Itthon is, külföldön is. Nemcsak kiállít, de rendez is tárlatokat. Iskolájában folytatja a Móra Biennálékat (az intézmény 2 évenkénti városi bemutatóit), hagyománnyá fejlesztette a Ballagó-kiállításokat, illetve tehetséges diákjainak rendez bemutatókat. Az iskola fennállásának 200 éves jubileumára rendezett „200 év művészete” c. nagy kiállítás is az ő koncepciója és munkája nyomán valósult meg a Kiskun Múzeumban.

Szabó Ildikó egyike azon művészeknek, akik nem irigyek mások sikereire. Önzetlensége, segítőkészsége példamutató. A két gyermeket szeretettel nevelő művésztanár emberi töltését, szerénységgel párosuló mély szakértelmét nagyon sokan elfogadják, elismerik a szakmában is. Egyéniségét, munkásságát Kiskunfélegyháza Képviselőtestülete 2003-ban Elismerő Oklevéllel, 2006-ban Kiskunfélegyháza Művészetéért kitüntetéssel jutalmazta.

A rövid hajú, filigrán művésznő ugyanolyan félszeg mosollyal vette át a neki ítélt Holló László-díjat, mint ahogyan annak idején leült a beállítás elé rajzszakkörében.

 

                                                                                                                           Rosta Ferenc

                                                                                                      a Móra Ferenc Gimnázium igazgatója

0.112118