Papcsák Ferenc, az albizottság elnöke azt mondta: a korábbi meghallgatások során kiderült, hogy mindenki szerette volna eltolni magától a felelősséget; az előző kormányzati ciklus szocialista kormányait jelentős felelősség terheli, amiért nem avatkoztak közbe. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy az állami kamattámogatás óriási hatást gyakorolt volna a költségvetésre, hiszen annak a GDP-hez mérten 2002-ben még 0,1 százalékos aránya 2010-re 0,7 százalékot tett volna ki, ezzel szemben a családokat terhelő, 2002-ben még 300 milliárd forintos devizahitel-állomány 2010-re 6.600 milliárd forintra, a GDP 24 százalékára duzzadt.

Késő bánat

Ha egységes, erős pénzügyi felügyeleti rendszer lett volna, a családok nem kerültek volna a mostani nehéz helyzetbe. Nem véletlen, hogy tavaly év végén ő maga kezdeményezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank lehetséges összevonását - mondta Papcsák Ferenc. A PSZÁF státusát, amely alkotmányos szerv volt, lényegében degradálták, kormányzati szervvé minősítették, ezáltal beavatkozási lehetőségei is csökkentek. Az MNB, bár többször jelezte a problémát a kormánynak, nem tudott megfelelő eszközökkel hatni.

A Magyar Bankszövetség elnökeit is meghallgatta az albizottság. Ennek kapcsán Papcsák Ferenc kiemelte, hogy a szervezet jelenlegi elnöke, Patai Mihály lényegében elnézést kért a családoktól, ami "nagyon jól esett", de "késő bánat", mert ezt korábban kellett volna megtenni.

A lakosság is tehet róla

Nyilvánvalóan a polgároknak is van felelősségük, mert el lehet várni tőlük a nagyobb tájékozottságot, körültekintést - mondta az albizottság elnöke. A legnagyobb felelősség azonban az előző kormányzati ciklus pénzügyi ágazattal foglalkozó szereplőit terheli. Az állami pénzügyi fogyasztóvédelmi és a tisztességes versenyt vizsgáló állami szervezetek is súlyos mulasztást követtek el, ugyanis amikor látták, hogy a lakástámogatási rendszer megszűnésével az emberek belesodródtak ebbe a helyzetbe, összehangolt fellépésre lett volna szükség.

Nem a szocialisták találták ki

Steiner Pál (MSZP) azt kérte, hogy az olyan minősítéseket, amelyek a kormány tevékenységét kifejezetten politikailag minősítik (például: a Gyurcsány-kormány felelőtlen és cinikus magatartása), vegyék ki a jelentésből. Mint mondta, a devizahitel konstrukciót nem a szocialista kormány találta ki, ez szerinte jelentős csúsztatás és elfogultság; valamennyi kormány tevékenységét minősíteni kellett volna e tekintetben.

A hitelkockázattal kapcsolatban a szocialista képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a világon jelenleg nincs olyan számítási modell, amellyel tíz évre előre ki lehetne számolni az árfolyamkockázatot. Szakmailag kifogásolható e probléma kormányzati felelősségi körbe utalása - jelentette ki. A hitelnyújtók kétségtelenül monopolhelyzetben vannak, a jogalkotónak e téren nagy feladatai vannak, ezért is javasolta az MSZP a hitelfelvevők számára a kötelező jogi képviselet biztosítását vagy például a magáncsőd jogintézményének bevezetését.

Papcsák Ferenc az ellenzéki véleményre azt mondta, hogy a politikai tartalmú nyilatkozatokat magára vállalja.

Nem születik mindenki pénzügyi szakértőnek

Az albizottság ülésén részt vett Volner János (Jobbik), a gazdasági és informatikai bizottság alelnöke, aki egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy egy pénzügyi képzettséggel nem rendelkező magánszemély nem lehet annak a képességnek a birtokában, hogy egy húszéves futamidejű hitelnél a várható kamatpályát, árfolyamkockázatokat mérlegelje, s annak alapján döntsön.

Volner János felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalati és az önkormányzati szektor is erősen érintett a devizahitelezésben, s arra biztatott, hogy a kormány foglalkozzon ezzel a problémával is. Kifejtette: a Jobbik egyetért a PSZÁF és az MNB összevonásával, a kormány ugyanis akkor tudja jól tenni a dolgát, ha a teljes gazdaságpolitikai eszköztár a kezében van.

Eredmények

Az albizottság a kormány számára megfogalmazott javaslatok közül támogatta a magáncsőd jogintézményének bevezetését; a pénzügyi alapismeretek beépítését az alap- és középfokú oktatásba; a pénzügyi felügyelet és a versenyhatóság fogyasztóvédelmi tevékenységének összehangolását; annak megvizsgálását, hogyan lehetne kiterjeszteni az állami segítségnyújtást azokra, akik nem pénzintézettel, hanem pénzügyi szolgáltatókkal kötöttek szerződést.