A cafeteria révén a munkavállaló a munkáltató által biztosított keretösszeget a saját elképzeléseinek megfelelően tudja elkölteni a juttatási elemeket tartalmazó választéklistából. A felhasználható keret összértékét a munkáltató, az őt terhelő adó- és tb-járulékköltségek alapján határozza meg, de bizonyos elemek után a munkavállalónak is keletkezhet adó- és járulékfizetési kötelezettsége (pl. életbiztosítás, lakástakarék).

A legkedvezőbb nyilván azoknak a juttatásoknak a vásárlóértéke, amelyeket kisebb munkáltatói adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel.

A választékot az évek során ugyan csökkentették, az érdemi részeket azonban benne hagyták. Ilyen juttatás lehet az étkezési utalvány, az önkéntes nyugdíjpénztári, az önkéntes egészségpénztári, valamint a lakás-takarékpénztári előtakarékoskodáshoz való hozzájárulás, üdülés támogatása, iskolakezdési támogatás (a munkavállaló gyermeke(i) részére) és a helyi közlekedésre adható támogatás.

Az új adószabályok értelmében évente 500 ezer forintot kaphatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók, a kedvezményesen adható juttatások felső határát a ledolgozott napok arányában kell megállapítani. A kedvezményes kereten belül maradva (az 1,19 százalékos adóalapra számolva) a 16 százalékos szja felett csak 10 százalékos EHO-t kell megfizetnie a munkáltatónak. A nem kedvezményezett cafeteria-juttatások esetén az EHO 27 százalék.

Az idén bevezetett új rendszerben 18 ezer forintról 30 ezer forintra növekszik az étkezésre adható támogatás összege, amelyből 12 500 forintot jelent a munkahelyi melegétkeztetés biztosítása, míg a hagyományos papíralapú étkezési utalványok szerepét átvevő Erzsébet-utalványon havi ötezer forint adható, további 12 500 forint (évi 150 ezer forint) pedig a SZÉP Kártya melegétkezési alszámlájára érkezhet.

A SZÉP Kártyán három alszámlát alakítottak ki – ezek három korábbi cafeteria-juttatás új formáját jelentik, amelyekre különböző mértékig lehet kedvezményesen utalni a juttatásokat. Az étkezési alszámlára évente 150 ezer forintot (vagyis havi 12 500 forintot) utalhatnak a munkáltatók kedvezményesen, ezt bármilyen étteremben, büfében, menzán, étel házhoz szállítás megrendelésekor lehet felhasználni. A szálláshely alszámla kizárólag a belföldi szállások díjainak kifizetésére használható, éves szinten 225 ezer forint kedvezményes kerettel.

A rekreációs alszámla évi 75 ezer forinttal tölthető fel kedvezményesen, az összeget széles körben lehet felhasználni, a színházjegyektől kezdve a múzeumi, állatkerti belépőkön át az edző- és fitnesztermek, fürdők, lovardák és a hazai sípályák is az elfogadóhelyek között lehetnek. Ugyanakkor mindhárom alszámlára érkezett összeg turisztikai célokra is felhasználható, vagyis az erre fordítható  támogatási keret összesen 450 ezer forintra emelkedik.

Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk az önkéntes  nyugdíjpénztári megtakarítással és az egészségpénztárral, hiszen ezek adómentes megtakarítási formák. A cafeteria- rendszerben pedig kifejezetten előnyösek, hiszen amellett, hogy –saját befizetéseinkre adókedvezményt biztosítanak, a munkáltató a minimálbér bizonyos mértékéig  (önkéntes nyugdíjpénztár esetében 50%-ig, egészségpénztár esetében 30%-ig ) átvállalhatja a tagdíj befizetését. Így aktív időszakunkban félretett  megtakarításainkat kedvező fetételekkel halmozzuk fel nyugdíjas éveinkre, a munkáltatónk segítségével. További előnyeik, hogy örökölhetőek, hozamuk adómentes lesz a nyugdíjba vonuláskor, valamint hogy állami támogatás jár utánuk, ami személyi jövedelemadó-kedvezmény formájában vehető igénybe.

Figyelem! A cafeteria nem adózási mód vagy előírás, hanem egy olyan munkajogi szabályzat, amelyben a munkáltató választást enged a magánszemélyek számára, hogy maguk határozzák meg azt, hogy fizetésük kiegészítéseképpen milyen juttatásokban kívánnak részesülni. Érdemes tehát hosszú távon gondolkodni, és a rendszer segítségével olyan csomagot összeállítani, amely a későbbiekben segítséget nyújthat nem várt helyzetekben.