Keresés a hírek között

Impresszum E-mail küldése RSS
lakitelek.swf
vivat_huszar400x208.swf

Kult-Tud.

Meghalt Hetesi Péter PálA magyar zenei élet különös figurája ment el. „Foglalkozására nézve szövegíró és gépzenész” volt – írta saját magáról internetes oldalán.

KIS-KUNSÁG

Újvilág passió az arborértumbanJézus Krisztus, a Megváltó szenvedéstörténetét mutatják be június 8-án és 9-én 20.30 órai kezdettel (esőnap június 10.), a Kecskeméti Arborétumban A Katona József Színház most arra vállalkozott, hogy az ismert eseményeket szabadtéren, a hagyományokhoz ragaszkodva, ám mégis azoktól kissé eltérő módon mutatja be.

Program

Kossuth-díjas színművészek estjeKubik Anna és Blaskó Péter Magyar sorstöredékek Trianon óta, borongós vallomások Adytól Csoóri Sándorig címmel tartanak irodalmi estet június 2-á, szombaton 18 órától, a Polgárok Háza dísztermében.

Sport

A levegőben lóg Schmitt Pál sorsaA Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó, illetve etikai bizottsága egyelőre nem döntött, hogy indítanak-e eljárást a NOB-tag Schmitt Pál lemondott köztársasági elnök ellen plágiumügye miatt.

Legalább volt értelme a pénteknek – HOBO az iskolában és a Rocktárban

Rövid link: http://kis-kunsag.hu/hun/s_!news/i__20/i__11466 | Feltöltés időpontja: 2010. október 2. 13:23
Már egy éve beszélgetjük Ónodi Árpival, hogy majd jön a Rocktárba Hobo. Eljött hát a nap, és mint később kiderült, még az érkezés napján is nagyon izgult, mondván, hogy neki nincs Félegyházán közönsége. Pedig.

Emlékszem én egy teltházas előadásra, talán tizenöt vagy tizenhét évvel ezelőtt lehetett, egy önálló előadóest volt a „kisművházban”, talán a legendás Blues-klub szervezésében, ahol egész estés monodrámáját, a Lombardozzi-t adta elő hatalmas sikerrel és azóta nem járt felénk Földes László. De tegnap két helyen is fellépett: telt házzal ünnepelte József Attilát a róla elnevezett iskolában és zsúfolásig telt teremben koncertezett a Rocktárban.

Rocktár.

Eleinte páran a folyosóra szorulva hallgattuk az első dalokat, a Középeurópai hobo-t, a Tobacco Road-ot, aminek a szövegét egyszer elrontotta, de sebaj! Majd befurakodtunk a koncertterembe, ahol a klubzenekarokra méretezett színpadon is jól elfért a hat tagú zenekar, a Hobo és Bandája.

Az öreg (idén 65 éves, de nem igazán látszik rajta a kor) ugyanúgy néz ki mint gyerekkoromban, talán valamivel őszebb a haja, de még csak meg sem ritkult, vagy legalábbis jól takarja. Jó ideje megtanult már énekelni is, mint Cseh Tamás a végére gitározni, és minden mozdulatából, minden gegjéből, minden mondatából sugárzott az eleven intelligencia, és sokszor a humor.
Kezdve azzal, hogy magázza a közönségét: „Jól vannak? Bírják még?” Folytatva a Deák-Bill -es utalásokkal: „Amíg ők átszerelnek, én áriázok!” A közönség udvarias (!) fricskázásáig: „Állj, állj, álljunk le! Ha te ezt tovább folytatod itt a második sorban azt, amit a barátnőddel, vagy nem tudom, a feleségeddel művelsz, én nagyon sajnálom, de nem tudom majd végigénekelni a számot! (...) Szegény kislány! Százötven centis magas és harminckilenc kiló, a srác pedig megvan vagy kilencven... (…) Hány éves vagy? Hozhatod a barátnőd is!” Majd a közönségnek: „Majdnem összehoztam itt egy hármas randit!”
Először csak elámultam, azután pedig a hideg futkosott rajtam, mint amikor Deitra Farr énekelt a PeCsában a Budapest Bluesfeszten a mikrofon mögül kilépve, ahol az egykori blues-klub szervezőjével Nagy Zsoltival örömködtünk a Chicagoból érkezett fekete csodán. Na most ezen néhányan bizonyára felhorkantak. Persze megértem én, hogy Hobo megosztó személyiség még a blues-erek köreiben is. Hiszen, aki az „eredeti” (hogy ez mit jelent?)  blues zenébe szerelmes, annak idegen lehet a többszörös áthallásokkal teli szövegezés, ami olyan szinten közéleti (és költői), hogy mások viszont – én is – pont ezért szeretik. Hiszen, pontosan ezektől az „áthallásoktól” lesz közép-európai, meg a zenénk is ezért az (mert viharban született). Így azoknak, akik mégsem tudnak/akarnak megbarátkozni ezzel, nem marad más érv mint, hogy „nagy az arca”. Hát Fábry Sándor szavaival élve, nekik pedig talán „egészen egyszerűen rossz a minőség érzékük”. Bocs.
 
Ha már áthallás.
 
Bárcsak ilyen minőségű és arcú megosztó személyiségek ripacskodnának a mindennapok tereiben is és nem pedig csak olyan, a helyi kis hatalmasságok előtt a saját taknyukon csúszó-mászók, mint sokan azok közül, akikre most vasárnap vár a megmérettetés, mert megmérettetnek, ugye? Azután pedig majd kevésnek találtatnak (mint eddig szinte mindegyik), de sebaj!
Akinek nem inge...
„Kisember, ül a hátsó sorban, / Kisember, ma bízik a sorsban.” Circus Hungaricus. „Rajtunk csak a mágia segíthet!” Ezt sem én mondtam, mint ahogyan azt sem, hogy állítólag vannak, akiknek fáj a foguk az egykori huszárlaktanyára. Ezért simán kitakarítanák a fiatalokat az épületből.
Nem baj! Majd az a sok gyerek, aki most még hétvégente esténként itt megtalálja a szórakozás lehetőségét, a füstmentes koncertteret, az olyan életre szóló élményeket, mint egy Hobo-koncert (vagy mint egy Lord Bishop, aki az USA-ból jött át Európába szerencsét próbálni) és nem utolsósorban a biztonságot (!), az majd, ha nem lesz Rocktár, kiszorul az utcákra, vagy a füstös kocsmákba, ahol a kutya se ügyel rájuk, hogy éppen mivel kísérleteznek... Jobb esetben, éppen csak mit isznak.
De ez messzire vitt, addig hétvégente menjünk vissza a még élő klubba, mert hamarosan „nagy vihar jön”, addig pedig legalább van értelme a pénteknek... 
0.177921