A miniszter úgy fogalmazott köszöntőbeszédében, hogy Bácsi Magda magángyűjteménye a kínai tengeri kereskedelem hullámsírba került darabjaiból áll, tehát nem az idő pora lepte be, hanem a víz. Bácsi Magda úgy tartotta kezében ezeket a tárgyakat, mint a vizet, nem szorította össze a tenyerét, hanem kitárta, és hazájának, Magyarországnak adományozta az elsüllyedt hajók felbecsülhetetlen értékű kincseit - folytatta Réthelyi Miklós.

A miniszter emlékeztetett: a gyűjtemény a hajóleletek segítségével követi nyomon a kínai kerámiaművesség fő korszakait a 10. századtól kezdve egészen a 19. század elejéig. Az érintetlen, sokszor több mint százezer darabos rakományok számos megválaszolatlan kérdésre adnak választ, és rávilágítanak a kínai kerámiaművesség alig ismert korszakaira.

Bácsi Magda gyűjteményét szerencsésen egészítik ki a szárazföldi ásatások révén felszínre hozott kínai régészeti kerámiák, amik a gyűjtemény időhatárait egészen a neolit korig nyújták. A legkorábbi kiállított edény a Krisztus előtti harmadik évezredből való - fűzte hozzá.

Réthelyi Miklós bejelentette, hogy Bácsi Magda szándéknyilatkozatot adott át a magyar államnak, gyűjteménye legkiemelkedőbb darabjainak köztulajdonba, az Iparművészeti Múzeum állományába való adományozásáról.