2012 első negyedéve a legrázósabb – értenek egyet az elemzők. Óriási mennyiségű adósságot kell megújítaniuk egyes eladósodott európai országoknak, a befektetők aggódnak, vajon ez sikerülhet-e mindegyiknek. A piaci hangulat nyomott, a hozamok magasak.

Gyorsan tovatűnő optimizmus

Csütörtökön rémlett föl valamiféle fordulat lehetősége, amikor meglehetősen jól sikerült egy spanyol, illetve olasz, majd utána a magyar államkötvény-aukció is. A forint látványosan erősödött: a délelőtti 312-es szintről egészen 306-ig is elment.

Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője akkor lapunknak úgy nyilatkozott: az Európai Központi Bank (EKB) likviditásnövelő intézkedése áll a történtek mögött. (Az EKB lényegében a kereskedelmi bankoknak 3 éves, olcsó hitellehetőséget nyújt.) Suppán Gergely úgy vélte,  a bankok éltek a lehetőséggel,  s vásároltak a problémás országok magas hozamú államkötvényeiből.  Az EKB tehát nem közvetlenül vásárolt államkötvényeket, mint a FED, hanem közvetetten, lehetővé téve ezt a kereskedelmi bankoknak.

Barry Eichengreen, a Kalifornia Egyetem professzora szerint cinizmus azt mondani, hogy az Európai Központi Bank arra bátorítja a kereskedelmi bankokat, hogy vásárolja a válságban lévő országok kötvényeit, pusztán a bankok közötti bizalmatlanságot igyekszik oldani. Más elemzők szerint azonban nagyon is erről van szó.

Árokszállási Zoltán egyetért Eichengreennel annyiban, hogy az EKB által a kereskedelmi bankoknak biztosított likviditás nem megoldás a krízisben lévő országok adósságának problémájára, illetve általában nem megoldás az eurózóna problémáira. Az elemző szerint a csütörtöki államadósság-aukciók látványos sikerének legfeljebb részben lehetett oka az EKB likviditási intézkedése, s a közeli jövőben valószínűleg nem látunk ennyire „szép” aukciókat.

Ördögi spirál

A piacok hangulati ingadozására, változékonyságára kell felkészülni, különösen most, hogy kétségek merültek föl Görögország és a kötvénytulajdonos bankok közötti megállapodással kapcsolatban. A hangulatnak emellett természetesen az sem tett jót, hogy az S&P leminősített jó néhány európai országot - mondta az elemző.

Számos közgazdász fölhívta már a figyelmet arra az ördögi spirálra, amit a megszorítások okoznak a növekedés visszafogásán keresztül az európai országokban. Árokszállási szerint ezzel a gondolattal azért óvatosan kell bánni, hiszen a költségvetési lazítás nem bizonyult mindeddig célravezető módszernek, és ha nem tudja a növekedést megfelelően felpörgetni, akkor akár ronthat is a helyzeten. Ezzel együtt igaz, hogy a megszorítások negatív spirálhoz vezethetnek, ezért az elemző szerint egyre erősebb lehet az EKB-n a nyomás, hogy vásároljon államkötvényeket, és segítse monetáris élénkítéssel a válságból kilábalást. Ennek természetesen inflációs kockázatai lennének hosszabb távon – tette hozzá.