A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalás-tervezetet szavazott meg csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

Az elfogadott határozat az EP "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot - amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek - a plenáris ülés elutasította.

A néppárti előterjesztés - melyet többek között Szájer József és Gál Kinga is jegyez - elsősorban a magyar kormány kétharmados támogatottságára hivatkozva utasította vissza „a Magyarország elleni megalapozatlan támadásokat, amelyek megkérdőjelezik a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét”. Hangsúlyozza továbbá, hogy „az új Alaptörvény teljes mértékben magában foglalja az Alapjogi Chartát, és mivel új, igazságosabb választási rendszert alakít ki azáltal, hogy biztosítja a kisebbségek parlamenti képviseletét”. Ugyanakkor támogatták a Bizottság ajánlásait is, amelyek az új magyar sarkalatos törvények uniós jogszabályokkal való összhangba hozatalát írják elő.

A konzervatívok szűkszavú közleménye markánsabb állásfoglalást nem tartalmazott. Mondanivalója kimerült abban, hogy támogatta a magyarországi helyzet Bizottság által végzett értékelését és „felszólítja a magyar kormányt”, hogy szorosan működjön együtt az Európai Bizottsággal, és ha szükséges, módosítsa az érintett jogszabályokat.

A harmadik, a baloldali blokk által fogalmazott határozat azonban, mely már előzetesen is a legnagyobb támogatásra számíthatott, tételesen felsorolta a Velencei Bizottság aggályait, valamint a Bizottság alelnöke, Neelie Kroes által emelt kifogásokat, az EP korábbi állásfoglalását a médiatörvényről, és szinte az összes kifogást, ami az unió részéről érkezett. A sarkalatos törvények, a médiatörvény, az új választási törvény, az új alaptörvény, valamint a bírák nyugdíjazásáról, a jegybankról, az adatvédelmi ombudsmani tisztség megszüntetéséről, az alkotmánybíróság jogkörének megnyírbálásáról, valamint az új egyházi szabályozás is szerepel benne. A határozatjavaslat a Bizottságot arra kéri, hogy kísérje szoros figyelemmel a kifogásolt jogszabályok esetleges módosításait és végrehajtását, valamint az alapszerződés 7. cikkelyére hivatkozva a határozatjavaslat utasítja az Elnökök Értekezletét, hogy mérlegelje, szükség van-e további intézkedések életbe léptetésére.

"Sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal" - emelte ki a strasbourgi szavazás után kiadott nyilatkozatában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, aki Göncz Kingával, az EP állampolgári jogi szakbizottságának alelnökével együtt az állásfoglalás-tervezet társszerzői közé tartozott.

A Magyar Néppárti Képviselőcsoport sajtóközleménye az európai baloldal koncepciós ítéletének nevezi a szavazás eredményét. Hangsúlyozzák, hogy az állásfoglalást annak ellenére hozta meg a parlament, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. "Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi" - véli a Magyar Néppárti Képviselőcsoport."Súlyos felelőtlenség, hogy az európai baloldal által elfogadott határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is" - írják a közleményben.

Deutsch Tamás is megszólalt az ügyben, legalábbis a Facebook-on: "Soha nagyobb boldogsága ne legyen Mesterházynak, Tabajdinak, Göncz Kingának mint, hogy az európai kommunistákkal, zöldekkel és liberálisokkal karöltve minden ok nélkül elítéltették a saját hazájukat az Európai Parlamentben!" - írta a fideszes EP-képviselő.

A szavazáson a jelenlévők egyszerű többsége által támogatott javaslatot fogadták el. A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.