Rövid link: http://kis-kunsag.hu/hun/s_!news/i__10/i__1071 | Feltöltés időpontja: 2009. július 9. 14:08

Dr. Lantos Csabát sokan ismerik a megyéből. Gyermekkorában tehetségét a sakkjátékban bontakoztatta, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem elvégzése után a Szegedi Gabonakutató doktorandusz munkatársa lett. Tavasszal védte meg disszertációját, és nyáron avatták doktorrá. Talán különös, de a katolikus növénygenetikus nem a tudományos pályán elért eredményeire a legbüszkébb, hanem egy egészen egyszerű felismerésre.

- Június 19-én avattak doktorrá Gödöllőn. Mi vitt a növénygenetika felé? - A természettudományok már általános iskolában is érdekeltek, ezért választottam a Móra Ferenc Gimnázium biológia tagozatát. Már, amikor jelentkeztem a gödöllői Szent István Egyetemre, érdekesnek tűnt számomra a növénygenetika. Ezt az érdeklődésemet az egyetemi évek alatt sem vesztettem el. - Hogyan kerültél a Szegedi Gabonakutató Kft-be? - Az egyetem alatt egy két éves alapképzés után választottam a növénygenetika-növénynemesítés szakirányt, és ott ajánlották gyakorlati helynek a gabonakutatót. Harmadéves koromtól kezdve szabad hétvégéimet örömmel töltöttem a szegedi laborban. Diploma után pedig doktorandusz-állást ajánlottak. - Mire ide kerültél, már túl voltál két Tudományos Diákköri Konferencián. Az egyiket meg is nyerted. - Így van. Az első alkalommal a búzamikrospóra-tenyésztésről írtam egy dolgozatot, ezzel második lettem, de a következő évben egy hallgatótársammal közösen írtunk dolgozatot rizs mikrospóratenyésztésről, amely megnyerte az egyetemi TDK-t. Mindkét dolgozattal kijutottam az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára és a búzás kutatásomat a Frank-Heliantus Alapítvány különdíjával jutalmazták. - Miről szólt a doktori értekezésed? - Szintén mikrospóra-tenyésztésről, három különböző növényfajban elért eredményeink felhasználásával. Ezek a búza, tritikálé és a fűszerpaprika. A mikrospóratenyésztéskor éretlen virágporszemből növényt nevelünk fel, laboratóriumi körülmények között. A növények agronómiai tulajdonságait szántóföldi körülmények között teszteljük a következő generációkban. Amik közül ki lehet választani azokat az egyedeket, amelyek olyan értékes tulajdonságokkal rendelkeznek, amit a növénynemesítők fajtaelőállításra felhasználhatnak. - De miért kell ehhez virágporszemből növényt nevelni? - A mikrospórák, mint ivarsejtek, a növény genetikai állományának csak a felét tartalmazzák. Így a belőlük előállított növények is csak a genetikai állomány felével rendelkeznek. Azonban ennek megduplázásával az eredeti állapot elérhető. Ekkor lesz magtermő a növény, ami minden tulajdonságára nézve homozigóta, ezért tovább szaporítva a nemesítés során kiegyenélített, egyöntetű növényállományt kapunk. Ezt tudják a nemesítő kollégák új fajta, vagy hibrid előállításához eredményesebben felhasználni. - Mire vagy a legbüszkébb az elmúlt évek tapasztalataiból? - A sikeres doktori disszertáción kívül? - Természetesen. - Fiatal egyetemistaként tele voltam világmegváltó tervekkel. Úgy gondoltam, hogy a tudomány megváltoztatja és megváltja a világot. Ma már belátom, hogy erre nincs szükség, mert kétezer éve megváltották. Ezért a felismerésért érdemes volt annyit dolgozni.

Szóljon hozzá!