Nem lett fődíjas

Nem lett fődíjas, fáj?

Valójában már az is nagyon nagy megtiszteltetés, hogy egyáltalán jelöltek, ugyanis a Príma-díj egy életműdíj. Én pedig még csak a pályám elején tartok, szerintem. Ezért nagyon örülök a fődíjasoknak, Csatári Bálintnak, Dobozi Eszternek és Mikulás Ferencnek, akik tudományos, vagy művészeti pályafutásuk során az elmúlt évtizedek alatt számtalanszor bebizonyították, hogy érdemesek az elismerésre.

Több ezren, talán tízezren szavaztak önre.

Ezen én is meglepődtem, de meg is erősített. Megerősített abban, hogy amit csinálok, az fontos. Fontos, ha olyan sokan vették a fáradságot, hogy rám szavaztak. Köszönöm nekik.

Mit gondol magáról a Príma-díjról?

Figyelemreméltó a kezdeményezés. Mindig is azért működött a magyar kultúra, mert volt egy réteg, aki felvállalta a mecenatúrát. Ez egy ideig leállt, mert csak állami támogatás volt. De most a jelek szerint újraindult. Ez a kezdeményezés, nagyon jó példa arra, hogy fel kellene ébredni mindazoknak, aki fel tudják vállalni a mecénási szerepkört, hogy támogassák a kultúrát, a tudományt, mert ma már a civil támogatások nélkül egyik sem tud fejlődni, vagy ha tud is, csak kínkeservesen.