Ezekkel a szavakkal nyitotta lapunknak adott interjúját a Prima Primissima területi díjának irodalmi kategóriagyőztes kiskunfélegyházi írónője. Félegyházi, bár a békési megyeszékhelyen született, s egészen a főiskoláig ott is tanult. Debrecenben rajz szakot végzett, s közben egy csoporttársában, a szintén Békés megyei Csorvásról származó Miklya Zsoltban rátalált élete társára.

Férje Quasimodo-díjas költő, a Parakletos kiadó vezetője. Pályájuk elején még eszükbe sem jutott, hogy egyszer majd a szépírásból fognak megélni. „A főiskola után Ecsegfalvára költöztünk, ahol megpróbáltuk megváltani az ottani világot” – fogalmazott, onnan Dévaványára, ahol Zsolt volt az alternatív pedagógiai módszerekkel tanító református iskola igazgatója. Ebben az intézményben a Biblia integrálta a tananyagot. Öt év múlva azonban a ma már elhunyt Damásdi Dénes református lelkész Félegyházára hívta a házaspárt a Parakletos kiadóhoz. Itt találtak otthonra. Ekkoriban már több pedagógiai tárgyú hittankönyvük forgott közkézen, melyek ma is használatosak. Egy olvasónaplójuk 1992-ben az akkori kultuszminisztérium díjazottja volt.

Első gyermekkönyvét saját gyermekeinek írta: „Nem találtam a piacon olyan keresztény tartalmú mesekönyvet a gyerekeknek, ami egyben magyar is. Ezért megírtam a Csilit, majd a Titkos könyvet.” Ez utóbbi több, mint tízezer példányban kelt el. Később, az ezredforduló körül a Holmi nevű irodalmi folyóirat közölte egy novelláját, amelyre Szabó Magda egy levéllel reagált: „Kivettem a postaládából a napi postát, és nem hittem a szememnek, még ott a kapuban elolvastam a levelet, melyet Szabó Magda Parainensis című novellájának egy idézetével kezdte. Ebben hívta fel a figyelmemet arra, hogy vegyen komolyan az írást. Egészen eddig úgy gondoltam, az irodalmon keresztül tanítok, és eszembe sem jutott, hogy a szépírást, mint hivatást műveljem.” Szabó Magda e novelláját saját meg nem született gyermekének írta, a Miklya család pedig ekkor már hét tagú. Szabó Magda később is sokat segített szakmailag, de „legkomolyabb segítségem Zsolt, aki minden írásomat ízekre szedi.”

2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázatának novellakategóriájában megosztott második helyet kapott. 1800 pályamű közül. Ezután írta meg Te csak tánczolj szépen c. regényét (Jelenkor), melyet élete egyik legjelentősebb munkájának tart. Tavaly jelent meg a Madárkenyér c. novelláskötete (Ráday könyvesház). Jelenleg az Nemzeti Kulturális Alapprogram ösztöndíjasa, és egy regényen dolgozik. A Harmat kiadónál rendszeresen jelennek meg kiemelkedő XX. századi magyar keresztény személyekről írt életrajzi kötetei, melyeket dokumentarista és ifjúsági kötetekben is feldolgoz.

A Príma Primissima jelölésről így nyilatkozott: „Csak a közönségnek köszönhetem, hogy tovább jutottam. A kategóriában induló Füzi Lászlót szakmailag sokkal jelentősebb személynek tartom, egyáltalán, már az is megdöbbentett, hogy engem jelölt valaki.”