Rövid link: http://kis-kunsag.hu/hun/s_!news/i__10/i__219 | Feltöltés időpontja: 2009. március 10. 19:34

Fennállásának tizedik jubileumát ünnepelte a félegyházi Constantinum Intézmény Sportcentrum-avatóján a térség méltán legsikeresebb néptánccsoportja, a Padkaporos Táncegyüttes (az est fotói a Galériák menüpont alatt találhatók!). A hagyományőrző formáció vezéralakja a mai napig Gulyás László vándormuzsikus, gólyalábas, néptáncos, aki már a kezdeteknél az élére állt a szerveződésnek. Azóta a környék falvaiban és kistelepülésein is megalakultak a helyi néptánccsoportok, de a mag ma is a Padkaporos.

- Szerencsésnek mondhatom magam, mert hajdanán, még a főiskolás éveim alatt átjártam Szegedre, ahol a legnagyobbaktól tanulhattam táncolni. Akkoriban a tánc töltötte ki az életünket – kezdte történetét a vándormuzsikus. Még a Kádár-érában működött Félegyházán egy táncegyüttes, amelynek én is tagja voltam. Ez az együttes a rendszer széthullásával eltűnt, ám a táncolni vágyó fiatalok maradtak, de csak közvetlenül az ezredforduló előtt alakult úgy, hogy végre létrejöhetett egy piciny, de lelkes csapattal a Padkaporos Táncegyüttes. Mára a táncegyüttest a lelkén viseli a város is, ami nagyban hozzájárul a sikerünkhöz. Az utóbbi években a testvérvárosi kapcsolatok építésénél is helyet kaptunk, és visszük a félegyházi és a magyar kultúrát a nagyvilágba. - Az első Libafesztiválon már szerepeltünk, igaz szerintem a Liba-tor név találóbb lett volna, mert fesztivál már annyi van az országban, hogy még! De ettől még nagyon jó és gyümölcsöző kapcsolatot építettünk ki a helyi művelődési házzal, és azóta egymást segítjük. Olyannyira, hogy nem csak műveljük, hanem indukáljuk is a helyi kulturális életet, hiszen a Bajuszfesztivált, ami idénre nemzetközivé nőtte ki magát, egy az egyben mi szervezzük. - Úgy gondolom, hogy nemcsak a tánchagyományt, hanem a helyi és tágabb értelemben vett néphagyományt is őrizzük, leporoljuk és a mai viszonyok között megélhetővé tesszük. Ezért tartjuk a Padkaporos bálokat, amiknek történelmi hagyományai vannak, a Farsangfarki felvonulást, a locsolkodást és ezért járunk a mai napig Betlehemezni. Hál’ Istennek az elmúlt esztendőkben, habár erős tendencia a fiatalok elvándorlása, nem mindenki ment el a városból, és sikerült többeknek átadnunk ezt a lelkiséget. Bizony, belőlük él az együttes: az elvetett és a kikelt magvakból, olyanokból, mint Kasza Ákos, aki óriási karizmával bír és a táncszínház megalapítása mellett a legnagyobb érdeme mégis az, hogy neveli az utánpótlást. De mondhatnám Kisznyér Attilát is, vagy a mára nagy segítséggé lett, a vajdasági, de ma már itt élő Varga Andreast. - Hogy mi a legnagyobb öröm? A városlakók százainak, talán ezreinek szeretetét élvezi a Padkaporos, de számomra az, hogy a tíz éves jubileumi estünkön együtt táncolhattam a feleségemmel és a gyermekeimmel.

Szóljon hozzá!