Buff Greebe, a társaság Duna-régiójáért felelős igazgatója azt mondta, hogy most Magyarország a legfőbb olyan hely, ahol előfordul az ilyen típusú áfacsalás – írja a portfolio.hu a Reuters-re és a portfolio.hu-ra hivatkozva. Az ösztönzés jelentős az adócsalóknak, ezért az élelmiszeriparnak a kormánnyal közösen kellene harcolnia ez ellen.

A cikkben emlékeztetnek, hogy az idei évtől a 27 százalékra emelt legfelső magyar áfakulcs a legmagasabb az egész Európai Unióban, ami az illegális kereskedelmet Magyarországon rendkívül nyereségessé teszi

A Bunge társaság szerint kevés közvetlen bizonyíték van arra, hogy ténylegesen kik állnak az áfacsalás mögött. Az ellenőrök azt modják: általános módszer az, hogy egy adott vállalkozás másik uniós tagállamból importál az importáfa megfizetése nélkül, majd ezt különböző közvetítő cégeken keresztül értékesíti a kereskedőknek, már áfával együtt, és az így keletkező különbözetet zsebre vágja – olvasható a portfolio.hu beszámolójában.

Aszalós Andrea, a NAV bűnügyi sajtóiroda sajtófelelőse a Reuters hírügynökségnek kifejtette: a vizsgálatok egyre hatékonyabban derítik ki, kik állnak az érintett cégek mögött. "Ahogyan a rendszerünk sorra leplezi le a kockázatos vállalatokat, az adóhatóság pénzügyi nyomozói úgy válnak egyre hatásosabbá".

A hírügynökség cikkében arról is beszámolnak, hogy az amerikai Bunge összeállt egy magyar agrárcéggel, a Bonafarmmal, hogy felhívja a figyelmet az áfacsalás méretére.

"Ez nem egy új jelenség, az áfa kivetése óta jelen van" - nyilatkozta a hírügynökségnek Csányi Sándor, a Bonafarm tulajdonosa, aki egyúttal az OTP Bank vezére is. Hozzátette, hogy minél nagyobb az eltérés a magyar áfakulcs és a környező országok áfakulcsa között, annál nagyobb a késztetés a csalók számára.

A magyar adóhatóságtól a Reutersnek elmondták, hogy számos nyomozást indítottak és az előző évben 375 millió eurónyi adócsalást derítettek fel, melynek legnagyobb része az áfát érinti.